2023. július 13.

A saját igazságod

“Nem úgy látjuk a dolgokat, ahogy azok vannak, hanem ahogy mi vagyunk” – idézet Ananis Nintől. Ugyanezt a terápiás munkában úgy mondjuk, hogy “a kliens nem az igazat mondja, hanem a saját igazságát”.

Hatalmas erő van abban, ha felismerjük, hogy van az én igazságom, a másik fél igazsága és van az objektív valódi igazság.

Oké, tételezzük fel, hogy nagyvonalúak leszünk és elméletileg lehetségesnek tartjuk, hogy nem 100%-ig nekünk van igazunk adott problémánál. Mit tegyünk?

Az első lépés, hogy nem csak nagy kegyesen megengedjük gondolatban, hogy a másiknak is lehet némi igaza a történetben, hanem az, hogy valóban belegondolunk a másik helyzetébe. Ülj le és biztosíts magadnak pár nyugodt percet, majd képzeld el, hogy te vagy ő. Képzeld el, hogy rendelkezel az ő összes eddigi tapasztalatával, sérelmével…. milyen érzés? Ha ez megvan, akkor gondolj a problémára. Hogyan láthatja?

Legyen a példánk, hogy a párod hazudott neked arról, hogy hol volt múlt pénteken.
A te alapérzésed, hogy becsapva, elárultva érzed magad, a párod veled nem őszinte. Ha hajlamos vagy a féltékenységre, akkor beleképzelsz mindent, kivel volt. Persze kiderült, hogy a hülye haverjaival/barátnőivel ment el inni/bulizni, akik szerinted rossz hatással vannak rá. És ezt mindig meg is mondod neki, nyilvánvalóvá téve, hogy ne tegye. Ő meg kijátszott.
Na most ha belehelyezkedsz a párod bőrébe…. akkor hirtelen eszedbe jut, hogy apukája folyton megbüntette, ha megmondta az igazat, ezért kiskorától megtanulta, hogy ne mutassa meg magát…. megérezheted azt is, milyen érzés neki, amikor veszekszel vele azért, mert elmegy a haverjaival bulizni egyet…. és hirtelen megérzed, hogy ő csak ezt akarta elkerülni, egy újabb veszekedést.

Itt pedig dönthetsz: figyelembe veszed-e az ő megélését, érzéseit, vagy csak a saját sérelmedre fókuszálsz?

Ha van lehetőségetek és mindkét fél nyitott, beszélgethettek is ezzel az új hozzáállással. Ennek alapszabálya, hogy a problémára próbáljunk meg fókuszálni, hogy elmagyarázzuk a másiknak, mit miért tettünk anélkül, hogy a másikat minősítenénk. Ha már idáig eljutottatok, akkor egy hatalmasat léptetek előre a másik megértése és a kapcsolatotok javítása területén.

Zárásként hoztam neked egyik kedvenc poptörténeti pozitív példámat arról, hogy még a nagy nyilvánosság előtt hosszú ideig zajló, egymás bántásáról, megalázásáról szóló nyilatkozatháború végére is lehet pontot tenni akkor, ha mindkét fél megfejlődi, amit meg kell fejlődnie. A sztori a Take That két vezéregyéniségéről szól, ahol Robbie Williams és Gary Barlow évtizedekig (!) dobálta a sárt a másikra a médiában, majd sikerült egymás álláspontját is megértve kibeszélniük a problémáikat, megbocsátani egymásnak, ezután pedig újra együtt dolgozni, egymást – és a másik másságát – tisztelve. A kibékülésükről szóló szám címe Shame (Szégyen), melyben úgy fogalmaznak: There are three versions of the story: yours, mine and the truth. – Azaz három változata van a történetnek: a tiéd, az enyém és az igazság.

A refrén pedig (az én szabadfordításomban):

Ha nekik sikerült, neked is menni fog.

Ha pedig úgy érzed, hogy a fenti gyakorlatot nem tudod egyedül megcsinálni, gyere, jelentkezz be, szívesen vezetlek az úton.