2020. augusztus 24.

“Nem tudok dönteni!”

Ez az egyik legnépszerűbb önbecsapás a világon, milliók játsszák. Sokáig én is közéjük tartoztam. Mígnem egyszer olvastam egy könyvet, és egyszercsak megértettem, hogy olyan nem létezik, hogy “nem tudom eldönteni”, mert abban a pillanatban már döntöttem is.

Párkapcsolati problémák esetén gyakran hallom: “nem tudom, elváljak-e”. Nézd, az igazság az, hogy tudod. Ha beadod a válókeresetet, akkor elválsz. Ha nem adod be, akkor nem válsz el. Akkor az a döntésed, hogy a jelenlegi állapot megfelel neked, és benne maradsz.

Munkahely-keresésnél ugyanez: utálod – mondod. A kérdésem: oké, keresel-e újat? Vagy igen, vagy nem. Ha azt mondod, “még gondolkodsz”, azzal azt a döntést hoztad meg, hogy egyelőre maradsz ott, ahol vagy.

Fogyókúránál: az, hogy le “kellene” fogynom, meg hogy “szeretnék” lefogyni, azt jelenti, hogy a döntésed az, hogy nem. Nem teszed meg a lefogyáshoz, életmód-váltáshoz szükséges lépéseket. Ami nem baj, csak tudd, hogy ez a döntésed. Ne csapd be magad!

Még a Mátrixban, a piros vagy kék tablettánál is tudsz dönteni. Itt két, egymásra épülő döntés van. Az első döntésed, hogy beveszed-e egyáltalán a tabik valamelyikét. Ez vagy igen, vagy nem. Ha úgy döntöttél, beveszed, akkor pedig nyúlsz az egyik felé. Mert ha mégsem nyúlnál, akkor az első döntésed az volt, hogy nem veszed be.

Én nem vagyok egy fekete-fehér személyiség, kifejezetten hiszek a szürke 50 (500?) árnyalatában. De döntések tekintetében rám felszabadítóan hatott az a felismerés, hogy valami vagy “igen”, vagy “nem”. És ami nem “igen”, az “nem”. 🙂 Érted, ugye?

Nem tudsz nem dönteni. Mert akkor azt döntöd, hogy fenntartod a jelenlegi szituációt, bármi is az. Ami nem jó vagy rossz, egyszerűen ez a döntésed.