2024. január 14.
Neked vajon van kitartásod?
Gyakran mondják nekem a konzultációkon, hogy „nekem nincs kitartásom”, vagy: „nincs önfegyelmem egy ilyenhez”. Tényleg???
- Szerintem ha elvégezted az iskoláidat, akkor 8-12-16 évig kitartóan és fegyelmezetten bejártál az óráidra és a vizsgákra.
- Ha dolgozol, akkor kitartóan és fegyelmezetten, minden munkanap megjelensz a munkahelyeden vagy a vállalkozásodban.
- Ha gyereked van, akkor kitartóan és fegyelmezetten teszed, amit a mindennapok megkívánnak az ő életében is (viszed bölcsibe, oviba, iskolába, programokra, szakkörökre, bárhová).
- Ha ápolsz valakit, akkor kitartóan és fegyelmezetten odafigyelsz a szükségleteire. És a sort még hosszan folytathatnánk bármilyen sporttal, szakmai sikerrel, önkéntességgel, stb.
Ha mindez igaz, és már tudjuk, hogy kitartóak és fegyelmezettek vagyunk, miért gondolja mégis oly sok ember magáról, hogy ő nem az?
Azért, mert ilyenkor azokra a témákra gondol, amiket csak „jó lenne”, meg „szeretnék” megvalósítani. A különbség, hogy ezeket a témákat az ember nem emeli magában elég fontos szintre ahhoz, hogy valóban megtegye azt, ami adott dologhoz kell.
Akkor leszel valamiben kitartó és fegyelmezett, ha célod van vele, ha már nem csak szeretnéd, hanem akarod. Amikor megvan a döntésed. A valódi döntésről pedig itt egy hasznos cikk, hogy ne csak áltasd magad: https://basthyszilvi.hu/blog/a-dontes/